2015. július 23., csütörtök

11. Rész - Idegen a fedélzeten

Hellobello!
Meghoztam az új részt, remélem tetszik, ez egy új téma is, amibe más egy másik Marvel film került bele, remélem felismeritek.
Véleményeket mondjatok. Hideg-meleg, bármi jöhet, csak a munkában segítetek meg.
Viszont jövő héten nem leszek, így kicsit csúszni fog a következő rész...
Jó olvasást! :)

***
Steve Rogers:
Beléptem a központba,  melyet még mindig javítottak. Noha, már csak az apróságok maradtak, nem nézett ki úgy,  mint a betörés napján. 
– Kapitány!  – üdvözölt Maria, aki rám várt. 
– Jó reggelt Hill ügynök!  – köszöntöttem.
– Fury szeretne Önnel beszélni a Fantom akciókról  – csapott is bele a lecsóba. Jobb is, hogy a lényegre tértünk.
– Fantom? – ráncoltam a homlokomat.  Ki az a Fantom?
– Ezt a fedőnevet kapta a betörő,  aki tegnapelőtti éjszaka egy másik bázist is megrohamozott.
– Tessék?  – lepődtem meg. Három nap alatt két S.H.I.E.L.D támaszpontot is megtámadott. – Erről miért nem értesítettek?
– Mi is csak tegnap tudtuk meg, az akció után.  Nem lopott semmit se, viszont Barton ügynök megsérült...
– Clint?
– Igen, az ő lakása volt az a bizonyos bázis – szálltunk be együtt a liftbe. 
Nem gondoltam volna, hogy még egyszer nekifut a "Fantom". Sikerült a rendszert feltörnie, akkor mit akart egy másikkal,  ha semmit se vitt el, tört fel, rongált meg?
– Jelezni akart nekünk?  – merült fel bennem. Gondolataimnak hangot is adtam.
– Lehetséges... – grimaszolt Maria. – Innen tudja az utat! – szólt és nyílt a lift ajtaja. 
– Viszontlátásra!  – biccentettem, és indultam el a folyosón. Mit akarna jelezni? Hogy gyenge a rendszerünk?  Vagy, hogy abnormálisan profi a lány és van mitől félnünk?  Gondolkodtam. Viszont megsérült, a pajzs durván tönkretette az oldalát,  hogy volt képes?  Gyorsan regenerálódik?
*Kopp, Kopp* Nyitottam be Furyhoz.

2015. július 17., péntek

Kiegészítő Rész - James kísérlete

Hellobello!

Meghoztam a kiegészítő részt, mivel 25 feliratkozó lett, eljutottunk a 10. részig és bőven túlléptük az 5000 megtekintést. Nagyon, nagyon köszönöm!

Vélemények, mint jól tudjátok, jöhetnek, csak az én munkámat segítenétek.
Bocsánat, hogy csak most tudtam hozni a részt, de el voltam utazva...

Jó olvasást! :)
***

Kiszálltam a taxiból. Kellemes kertvárosi házhoz érkeztem. A kerítés kovácsoltvas volt, gyönyörű mintákat elevenítve meg. Benyitottam a kiskapun és a bejárat felé indultam. A vajszínű ház mellett a garázs volt látható,  ami előtt egy szürke Toyota parkolt.
Benyitottam az ajtón,  ahol egy vörös fenyő berakású hallba érkeztem.  Onnan jobb oldalra egy hatalmas nappali nyílt.  Plazma Tv-vel, kanapéval, fotelekkel, hi fivel és még lehetne sorolni. Bal oldalt egy 8 fős asztal ácsorgott, ez volt az étkező,  mely egybe volt nyitva a konyhával. Ahol fehér,  letisztult felület volt a pult, a szekrények pedig vöröses–barna fából készültek.  A sarokban egy sötét szürke hűtő is helyet foglalt. A két helyiség közötti folyosón haladva, eljutottam a lépcsőhöz, mely lefelé és felfelé is vezetett. Gondolom lefelé raktár,  pince és ilyesmi látszott.  Nem indultam fel, hanem tovább mentem a földszinten,  ami elkanyarodott, majd egy ajtón át vezetett a teraszra. Melyet valami növény körbeindázott. Gyönyörű hely volt. A korláthoz trappoltam és élveztem a napsütés melegét, a táj szépségét.  A teraszról az udvarra lehetett látni,  melynek nagy része egy épületből állt,  a többi gyümölcsfákkal volt beültetve.

2015. július 6., hétfő

10. Rész - Vége Isabellnek

Hellobello! 

Meghoztam a 10., kerek 10. Részt.  Ennek köszönhetően, írni fogok egy kiegészítő részt is. Erre noha van már ötletem,  de kíváncsi vagyok, hogy ti milyet szeretnétek.  Milyen témát/történetet írjak le benne? Oldalt lehet szavazni!

Ez is még a blogszövetség része, de az utolsó része. A blog: I'm the Goddess, írója: S.B. Hawk és az átvett karakter: Isabell. Nagyon köszönöm, hogy használhattam a szereplőt.

Zene: Marvel Cinematic Universe - Superhero  
Jó olvasást! :)

***


   Másnap este.
Felpattantam, már amennyire sikerült és felvettem a telefont. Az oldalam még mindig borzalmas állapotban volt, nem nagyon akart javulni, bármennyire is össze lett foltozva, a seb begennyesedett és begyulladt. –    Hallo! – szóltam bele.
Jó napot, Ms. Outlaw!  – köszönt Fury. Amire csak hümmögtem. 

– Igen? – türelmetlenkedtem.
– Arról lenne szó,  hogy holnap se lenne edzés és még ne térjen vissza a S.H.I.E.L.D. -be. 
– Tessék?  Mi történt? 
Elég nagy probléma áll fenn, de az elhárítás már folyamatban van. Két nap múlva,  ne késsen! – rakta is le a telefont.
Huh, gyors beszélgetés volt. Úgy tűnik, el van foglalva az igazgató.  Aminek valahol örültem, de valahol meg a lelkifurdalásom marcangolt. Nem kellett volna megtennem, nem kellett volna a határokat feszegetni. Túl nagy hazugság az egész ahhoz,  hogy örökre titok maradjon. Sokáig méláztam ezen, de egyik énem győzött.  Nyugalom! Ha megtetted, viseld a következményeit, ha eljön hozzá az idő.  De addig is nem szükséges parázni...

És igen, nem voltam jó jellem, nem érdekelt semmi magamon kívül, nem foglalkoztam a következményekkel, sem a kötelességemmel, inkább csak a hirtelen döntések alapozták meg az életem....

2015. július 4., szombat

9. Rész - Nem vagyok James Bond

Hellobello!
Meghoztam a következő részt, ahol kiderül, hogy is lesz a S.H.I.E.L.D-es akció.
Bízom benne, hogy jó lett. De azért véleményeket várok, főképp, ha az abszurditást és a hibákat írjátok bele. Mivel ezzel is csak segítitek a munkámat.

Ebben is benne van valamennyire a blogszövetségesem. Akinek átvett karaktere: Isabell, írója: S.B.Hawk és a blog: I'm the Goddess 

Jó olvasást! :)
***


     Futottam, ahogy tudtam. Innen csak menekülni lehetett. Ha én most harcba fogok kerülni Mr. Rogerssal, akkor kész,  garantáltan halott vagyok, vagy ha nem is, biztosan leleplez.
Süvítő hang hallatszott, de mire oldalra fordultam, addigra az eldobott pajzsa telibe talált. Olyan erővel ütközött nekem, hogy több métert is estem oldalra, pechemre ott talált el, ahol nem védett a rendesen a golyóálló mellény, azaz jobb bordáimnál, ahogy a pajzs forogva nekem ütközött,  a súrlódás elégette az anyagot, így a pulcsi elszakadt. De itt még nem állt meg, hanem az erő miatt a bőrömbe hatolt, majd tévesztett irányt és pattant le. Hallottam, ahogy még reccsen is a csontom, de a fájdalom csak a földön talált meg. Elöntött, gondolataim összekuszálódtak, légzésem máris sípolt.
– Aaaa... – nem tudtam többet mondani. Váratlan volt az egész,  kezemet oldalamra szorítva, kóvályogva felálltam. Addigra a kapitány is közel került. Nézett rám.  Micsoda úriember!  Nem üt meg nőt csak úgy,  ezen nevethetnékem támadt, de csak fuldokolni tudtam.
– Állj!  – rántottam elő a Berettámat, melyben alig volt golyó. Tekintete megmerevedett és a fegyvert kezdte el figyelni, amivel elkezdtem hátrálni.  Minden mozdulat fájt és lassan szivárogni kezdett a sebből a vérem.
*Bumm* Lőttem ki az első golyót,  amelynél maga elé rántotta a pajzsot, a következő lövedékem egy pillanattal később volt, csak lentről.  Telibe találva a térde fölött. Még nem ütközött a golyó,  de már nagy levegőt véve rohantam a lifthez. Körbelestem, de Steve már jött,  így a lépcsőt választottam.  Minden mozdulat fájt minden egyes lépéskor. Próbáltam másra összpontosítani, de mintha tűvel szurkálták volna az agyamat. Vékony,  hosszú tűvel... Léptei mögöttem döngtek.

2015. július 2., csütörtök

8. Rész - A bűnügyi életmód Mont Blanc-je

Hellobello!
Meghoztam a következő részt, remélem tetszik. Nagyon igyekeztem! Mondjuk, azt hiszem, eléggé elvetemült karaktert sikerült alkotnom :D

Ebben a részben, ahogy az előzőben is, egy átvett karakter található: Isabell White. Ő is egy Marveles blog főhősnője, melynek írója: S. B. Hawk és a blog: I'm the Goddess

Véleményeket várok, hideget-meleget egyaránt. Csak nekem segítetek vele!
Zene: Mark Petrie - We Be Defenders
Jó olvasást! :)
By: Abeth

***
     Sietve hagytam el a a S.H.I.E.L.D. központot. Már vége volt az edzésnek és hulla fáradt is voltam, de megígértem Buckynak, hogy még aznap találkozunk. Körbe-körbe lestem, hogy nem követnek-e, de semmi észrevétlen dolgot nem láttam. Kiálltam az út szélére és hívtam egy taxit, így gyorsabb és kényelmesebb is.
– Hova tetszik, hölgyem? – egy idős úr szólalt meg, fején zöld baseball sapkával.

– Brooklynba, a Plaza utca 25., nyugati oldalon – mosolyogtam rá. De fejben már máshol jártam. Ez is egyike volt "otthonaimnak", de ezt használtam a legtöbbször. Ide hívtam Buckyt is, aki remélhetőleg már várt rám. Olyan furcsa volt a hangja. És mi az, hogy "ismerős"? Honnét tudná, ki az az Isabell? Hát, ha barátnője, az most már 90-es évei felett járhat, miért akarná megölni valaki? De ha mondjuk, annak a nőnek lett egy lánya? Vagy valami fontos ismerősének a lánya? Ilyen furcsa gondolatokkal merengtem el, míg megérkeztünk az épülethez. Gyorsan kifizettem a sofőrt és már szálltam is ki. Bucky a vörös épület előtt állt, kivételesen barna dzsekiben és hozzáillő kék farmerban.
– Hello! – botorkáltam hozzá és adtam egy gyors ölelést. – Mióta vársz?
– Pár perce csak, úgyhogy időben jöttél – mosolyodott el.
Odamentem a fehér ajtóhoz és  kulccsal kinyitottam. Mielőtt beléptem, intettem Buckynak, hogy várjon. Mivel régóta távol vagyok, így nem csak a számkóddal riasztottam be, hanem ujjlenyomattal is.
Layout by Alessa Belikov